Itt van a kertek alatt az önkormányzati választás. Lévén, hogy érintett vagyok, az átlagosnál is több emberrel találkozom, és beszélgetek. Akik szintén érintettek a dologban, csak van, aki ezt még nem tudja.
Sokan nem értik sem az Európai Uniót, sem az önrendelkezés előnyeit (és hátrányait), és ezzel együtt, nem értik az önkormányzati választásokat sem. Ezért hiába a felkínált lehetőség. Elvonulhat a polgár a fülkébe, és leadhatja szavazatát, ám ezt jellemzően pártpreferencia alapján teszi, messze nem biztos, hogy a valós, mindennapi életére vonatkozó kihatások miatt. (Tisztelet a kivételnek!) De elmegy, szavaz - így, vagy úgy-, és ez jó. Az én fókuszomban azonban a társadalmi intézmények diszfunkciója áll, jelen esetben azt feszegetem, hogy miért nem élnek az emberek azzal a lehetőséggel, amit a rendszerváltás elhozott: joguk, és lehetőségük van a lakóhelyük önkormányzatát megválasztani. Még konkrétabban: Miért nem megy el a magyar szavazni?
A válaszok, amiket kapok az utcán: Nem érdekel a politika. Egyik párt olyan, mint a másik. “Ezekre” nem szavazok. – De valóban egyformák a pártok, vagy csak tájékozatlan általánosítás van a dolog mögött? Sok esetben az derül ki számomra, hogy a távolmaradás oka szimpla(?) személyes sértettség. Úgy gondolom, hogy joggal kérdezem: Nem kellene félretenni végre a személyes megbántódások miatti haragot? Talán azért nem sikerül ez, mert nem értjük, hogy egy helyhatósági választásokon sokkal többről van szó, mint egyéni érzelmekről. Arról van szó, hogy a közvetlen környezetben felépül-e a már megtervezett óvoda, iskola, vagy folytatódik-e a már megkezdett panel rehabilitáció? Vagy minden el lesz törölve, át-, és felülvizsgálva? Hogy a politikai bosszú miatt elveszítik-e az emberek a közszférában a munkahelyüket kimondott ok nélkül, csupán a feltételezett pártpreferencia miatt?
Kérdések ezek, de nem alaptalanok. Nem vagyok objektív szemlélődő, nagyon is szubjektíven mondom azt, hogy aki nem megy el szavazni, az csak a maga kényelmére gondol, figyelmen kívül hagyva a közösséget, ahol él. A választás nem csak lehetőség, hanem felelősség is, a távolmaradás pedig felelőtlenség.
Még valami! Október 3-a mindenképpen fordulópont lesz Magyarország életében! Eljön az az idő, amikor az önkormányzatok életéből nem lehet már többé kihagyni a társadalmi nyilvánosságot, és a civil kontrollt. Ehhez pedig felnőtt-, érett-, körültekintő gondolkodásra van szükség, de mindenek előtt az együttműködésre való hajlandóságra. Találkoznunk kell, beszélnünk kell egymással, ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a másik is úgy gondolja, vagy éppen ellenkezőleg. A társadalmi párbeszéd, és együttműködés az alapja, annak, hogy valóban európai polgárokká váljunk, akikkel a hatalom nem tehet meg bármit, kénye kedvére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése