Jókor voltam jó helyen!

Milyen kevesen mondhatjuk ezt, és milyen kevés alkalommal az életben! Nagy kár ez!  De konok módon optimista vagyok, azt mondom, hogy ezen lehet, és kell is változtatnunk!

A Demokratikus Koalíció Platform szabad egyetemén voltam, egy háromnapos táborban Cegléden. Azon élmények egyikével jöttem haza, ami annyira hiányzik a magyar társadalomnak: A közösség élménye. Nem akarok külön kitérni az előadókra (nagyszerűek voltak!), az ott elhangzottak részleteire (sok hasznos információt kaptunk!), mert nem ez a fő lényeg most. Azt hiszem, sokkal fontosabb az, hogy túlnyomó többségben – vagy talán mindenki – másképp jött el, mint akiként odament. Ebben majdnem teljesen biztos vagyok, annak ellenére, hogy ez csupán feltételezés, nem vizsgáltam, amit mondok, azt én mondom.

Nem vagyok pártpolitikus, a társadalom érdekel minden tekintetben. Ebből a szempontból feszegetek most - saját szemszögből- néhány kérdést, ami sokakat érint, még többeket érdekel.

Még valami: Nem foglalkozom most Gyurcsány Ferenccel, két ok miatt. Egyrészt Ferinek nincs szüksége megvédésre, megmagyarázásra, ezt rábízom, nagyfiú. Másrészt, úgy vélem, hogy aki egyáltalán nem hajlandó megérteni, hogy szó sincs új pártról, vagy a Feri hatalomvágyáról, az legjobb esetben is úgy hívják, hogy előítéletesség. Erről azt kell tudni, hogy aki előítéletes (előtte kategorizált, sztereotípiát épített ki magában), annak a legkézzelfoghatóbb bizonyítékok sem elegendőek arra, hogy megváltoztassa a véleményét. Ez esetben pedig én kevés vagyok ahhoz, hogy bárkiben is feloldjam az előítéletességet. (Ott van még a rosszindulat a DK-val –és Ferivel - kapcsolatos megnyilvánulásokban, de azzal meg pláne nem foglalkozom)

Szóval Demokratikus Koalíció, ahogy én látom: Tagja vagyok az MSzP-nek, és nekem is az hiányzik belőle, ami másnak is hiányzik. Sok helyen jártam az elmúlt években és olyan sok helyen hallottam, olvastam azon a bizonyos blog oldalon, hogy nincs valóságos közösségépítés, nincs mozgalmiság. Az MSzP az alapszabály szerint platformok szövetsége. Engem soha egyetlen platform sem keresett meg, vagy kínált olyan programot, filozófiát, ami felkeltette volna az érdeklődésem. (jelzem, nem vonom kétségbe, hogy minden platform erős toborzó tevékenységet folytat, de eddig engem ezek a dolgok elkerültek) Voltak korábban közösségépítő kezdeményezések ez tény, de –feltételezem – ahogy elfogyott a pénz belőle, összedőltek. A közösségépítés az Internet világában nem kizárólag pénz kérdése. Egyszer csak létrejön egy koalíció, ami azt mondja, hogy nincs pénz, ötlet sem nagyon, és senki semmi másra nem számíthat, mint önkéntes munkára, és bizony sok – sok nehézségre. Szinte pillanatok alatt sok ezer ember érdeklődik és csatlakozik! Nem érdekes?

Új párt? Mégis miért? A Demokratikus Koalíció tagjai egy részének az MSzP személyes ügye. Sok olyan párttag a tagja, aki kora, vagy személyes kötődése miatt nagyon nehezen lenne képes kilépni. Jó, de ha mégis szakadás lenne…. Sokan, mint kívánatos eseményt emlegetik, de azt feltételezem, hogy nem kellő körültekintéssel. Mégis mi változna a Koalíció szempontjából? Meggyőződésem, hogy semmi jó nem kerekedne ki belőle. Mint ahogy a magyar társadalom sem tud demokráciát csinálni – mert sosem csinálta még igazán -, úgy a DK vezetői sem tudnának pártot csinálni, mert senki nem tudja igazán, hogy hogyan kell. Tegyük fel, hogy mégis belevágnak, és nagyon sok ember belépne. Mégis honnan venné az új párt a szokásait, a módszertanát? Pont a korábban attitűddé vált MSzP-s szocializációt vennék át – mint ahogy látszik is ez most néhány tekintetben. Nem joggal mondanák sokan, hogy semmi különbség nincs a tekintetben, mint amiből korábban elegük lett? Dehogynem! Szóval nyugi! Csupán le kell vetkőzni (ez pokoli nagy munka!) azokat a rossz beidegződéseket, gyakorlatokat, amik tévútra vezettek, és jó példával kell elöl járni a párt többi platformja számára. Erre a változtatásra van megoldás!

Hol vannak a fiatalok? A fiatalok még távol vannak, és köszönik szépen, jól vannak! Csupán arra fordulnak, azzal foglalkoznak, ami őket érdekli. Ha lesz kellőmennyiségű érdeklődésre méltó dolog a DK-ban, akkor lesznek fiatalok is, egyre többen. Hogy ez a pártpolitika, azt kétlem! Senki ne mondja nekem, hogy anno az építőtáborokba azért mentek a fiatalok, mert hittek Lenin eszméiben! A közösség volt a lényeg, hogy buli volt együtt megtenni azt, amit megtettek, és élvezték! Megint csak nyugi! Azt mondom, hogy nem csoda, hogy az elmúlt 20 évben közösségépítés-hiányos párt környékén nem tolonganak a fiatalok. Az sem csoda, hogy október óta egyszerűen nem is volt idő észrevenni, felfedezni, megismerni a DK-t annyira, hogy vonzó legyen. No meg valljuk be, sokat is kell ezen a vonzóvá váláson dolgozni! Mégpedig fegyelmezett, társadalmi munkával. Ezen dolgozunk serényen!

Jó úton halad-e a DK? Ha ezt a háromnapos tábort nézem, akkor mindenképpen! Nem tudom, hogy a párt eddigi életében volt-e arra példa, hogy ennyi ember összejött volna három napra önköltséges alapon, valóságos tábori körülmények között (annak összes előnyével és hátrányával), ilyen hidegben? Nem tudom, hogy 2006 óta volt-e olyan esemény, ami valaminek a kezdete lett volna?

Mindig, minden esetben fenntartom, hogy talán tévedek. Most még jobban sajnálnám, mint bármikor! Örülök, hogy ott lehettem Cegléden!