CSEPELIPOLISZ

Kellőképpen nehéz helyzetben van az a leendő szociológus, aki területfejlesztési szakirányát azért választotta az egyetemi képzésben, hogy tudását, tapasztalatait, kreativitását lakókörnyezetének javára fordítsa. Nem könnyű manapság a forráshiányos időkben arra gondolni, hogy ennek, vagy annak a megvalósítása előbbre viszi a lakóhelyet, mert sok más dolog elmaradása viszont további hátrányokat, lemaradást okozhat.

Magam is ilyen gondolatokkal foglalkozom saját lakóhelyemen, Csepelen. Jártamban-keltemben találkozom a még kialakításra, fejlesztésre, ötletekre váró helyekkel. Tudom azt, hogy mindezek forrásigényes beruházások, azokkal a gondokkal, amiről fentebb említést tettem. Tudom azt is, hogy a látható gondok már valamelyik íróasztalon kidolgozás alatt lehetnek, vagy még gondolatban, vagy már tervrajzokon, és lépésről-lépésre megvalósításra kerülnek az elkövetkezendő években. Bizonyíték erre a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. honlapjára tekintve, az alábbi címszavak mögött rejlő munkálatok, tervei, és megvalósulásai:

„Gőzerővel folynak a munkálatok a Bajcsy-Zsilinszky utcai, a Királymajori lakótelepen és az Elefántos parkban. A területeken az alábbi munkákat végzik a kivitelezők:

- Bajcsy-Zsilinszky lakótelep: zöldfelület rekonstrukció és játszótér-építés. A munka befejezésének legkésőbbi határideje: május 30.
- Királymajor lakótelep: zöldfelület rekonstrukció, játszótér- és sportpályaépítés. A munka befejezésének legkésőbbi határideje: május 31.
- Elefántos park: zöldterület rekonstrukció, játszótérbővítés. A munka befejezésének legkésőbbi határideje: június 30.

Elkészült az Elefántos Park. A Csete Balázs u. – Bajcsy Zsilinszky u. – Zsák Hugó u. – Ady Endre u. által határolt tömb környezetrendezése kapcsán játszótérbővítésre és parkfelújításra kerül sor.

Megtörtént a műszaki átadás-átvétele a Erdősor-Tihanyi utcánál épült kutyafuttatónak.

Májusban megkezdődtek a kerületi járdafenntartási, földútjavítási és árok karbantartási munkák

Elkészült a Királymajor lakótelepen a játszótér és a sportpályák. Az átadásuk folyamatban van.

Befejeződött a Simon Bolivár sétányon a parkoló építés.

Parkoló lemez-építés a II. Rákóczi Ferenc úton: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Csepel Városközpont környezetében tapasztalható parkolási nehézségek csökkentése, valamint a Városközponton áthaladó, a Főváros belső kerületei felé áramló forgalom csökkentése érdekében döntést hozott arról, hogy a II.Rákóczi Ferenc út 94 – 104. számú épület előtti önkormányzati területen lévő felszíni, murvás burkolatú parkolót kétszintessé alakíttatja, ezzel egyidejűleg környező zöldterületet is fejleszti.”

(www.csevak.hu)

Kerületi fejlesztések: Park és játszótér rekonstrukció Játszótér felújítások Járdaépítések Forgalomtechnikai kivitelezések Jelzőlámpás csomópontok Útépítések Parkoló felújítások
Lakótelepek parkolásának és forgalmi rendjének kialakítása Közműépítések

(www.csevak.hu)

A fentiek tekintetében az a gyanú, hogy itt minden rendben megy, megújul, felépül, megvalósul, így területfejlesztés címszó alatt aligha lehet olyat kitalálni, ami valakinek már ne jutott volna eszébe. Azonban a szociológia ennél sokkal több lehetőséget rejt magában. 2006.-ban költöztem a Szigetre, és hamarosan elkezdtem Csepel jelenével, múltjával foglalkozni. Azt kerestem, hogy mi az, ami van, és mi az, ami hiányzik?

Kutakodásaim során hamar világossá vált számomra, hogy Csepel történelmi múlttal, saját identitással rendelkezik. Amilyen világhírű, és folyamatosan fejlődni, megújulni képes volt mindig, annyira méltatlan a jelenkorra vonatkozó elfelejtés, elszürkülés. Az első magyarországi rádióadó, a szikratávíró állomás 1914-től üzemelt Csepelen. A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg.

 A valamikori Weiss fivérek olyan terméket gyártottak, amire épp kereslet volt, hogy lépést tartsanak az igényekkel. A háború idején a lebombázott hidak elvágták Csepelt a külvilágtól, megszakítva ezzel a középiskolai oktatás lehetőségét. A csepeliek létrehozták saját középiskolájukat, a mai Jedlik Ányos Gimnáziumot, amely anno elsőként volt ingyenes oktatási intézmény. Csepel 1956-ban is fontos szerepet játszott, bizonyítva ezzel a csepeliek összetartását, bátorságát. A világot bejárta a Csepel márka. Mindezek azt bizonyítják, hogy csepelinek lenni büszkeség volt a történelem során.

A fejlődés a jövő záloga. A jövő megvalósításához a múltat szem előtt tartó szakember gárda kell, akik szívükön viselik Csepel sorsát, hitet tesznek az előrelépés mellett, és munkájukkal azon fáradoznak, hogy a Sziget ismét felemelkedjen, visszanyerje méltó hírnevét. Ennek keretében az az elképzelésem, hogy valami nagyot kell kitalálnom ahhoz, hogy kellőképpen irreális legyen első hallásra, mindezek mellett egyedülálló, megvalósítható legyen. Valami nagyot! De hogy igazán izgalmas legyen, úgy gondolom, hogy Csepel felemelését megvalósítandó, a régión, és az országon is túlmutató projektet kell megálmodni, amiben a környező országok, és az Európai Unió is érdekelt.

A dolog egy pillanat alatt öltött testet a gondolataim világában. Gróf Széchenyi arra biztat mindenkit, hogy: „Merjünk nagyok lenni!”

A világ összes találmánya elsőre hihetetlen, megfoghatatlan, ha úgy tetszik őrültség volt. Én azt mondom, bátor, aki kitalál, és elképzeléseit soha nem adja fel!

A lehetőség Csepel felemelkedésére itt van minden nap a szemünk előtt, a megoldás pedig a fejemben van. A tárgy, a világhír szülőföldje, ami napjainkra teher, nyűg. Ez a Csepel Művek ipari területe. Kutakodásom során az alábbi néhány sort találtam:

„Magamról: Évek óta a hajléktalan emberek menedéke vagyok, egyre nehezebben állok ellen az időjárás viszontagságainak, és az igazat megvallva, rám férne már egy kis tatarozás:-)
Állatok: kutya, macska, egér, patkány (közel van a Duna), meg ami betéved.”

(http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9871364)

A helyzet az, hogy bár Cselen minden megtalálható, gondolok itt bevásárlóközpontokra, benzinkutakra, sétálóutcára, plázára, mozira, művelődési házakra, iskolákra, óvodákra, sörözőkre, éttermekre, játszóterekre, és mindenre, ami a hétköznapi élethez kell. Mondhatnám, hogy Csepelen, a világon minden van. Épp csak a Világ nincs itt Csepelen, ebből adódóan a világ figyelme sincs itt. Első lépésekként úgy tervezem, hogy elégséges Európát Csepelre hozni, ha már itt van, a többi a menedzsment dolga.

Boncolgatom egy kissé az alapgondolatom: A munkanélküliség Csepelen is gond, sokan Budapest más kerületeibe járnak dolgozni, természetesen más kerületek lakói is járnak Csepelre dolgozni, még többen csupán áthaladnak a városon, reggel északi irányba, este a déli agglomerációba. Aki Budapestet választja turistaként, az bőséges látnivalót talál a belvárosban. Tömegével keresnek hazai, és külföldi turisták látnivalót, szálláshelyet, és egyéb programokat az Interneten. Kevés a valószínűsége annak, hogy egy külföldi turista rátalál Csepelre, de ha mégis, akkor vegyük sorra, hogy mi a kínálat?

Szökőkút a Szent Imre téren, sétálóutca, Csepeli Piac, Nepomuki Szent János emlékmű, Kvassay zsilip, Jézus Szíve templom, Jedlik Ányos Gimnázium, Evangélikus templom, Csepeli stadion, Csepel Művek. (ez utóbbit nem tudom, hogy mely tekintetben turisztikai látványosság?)

Távol áll tőlem, hogy az értékeket degradáljam, csupán arra gondolok, hogy egy szobor, egy 60 éves intézmény, vagy egy díszes szökőkút, nem biztos, hogy turisztikai vonzerő, különösen egy piac, vagy egy zsilip. Mindezek mellett panelházak, és kertvárosi lakórészek a kínálat. Messze nem versenyképes mindez Budapest látványosságaival szemben. Amely lehet a Margitszigeti zenés szökőkút, a Bazilika, a Hősök tere szobrai, és ha már piac, akkor Fővám tér. Mindezek mellett szállodával kimondottan gyenge lábakon áll Csepel, hiszen az egyetlen említésre méltó szálloda a Botel Hotel Lisa, amely a Gubacsi hídnál a Dunán található lakóhajó. (itt jegyzem meg, hogy háromcsillagos a szálloda!)

Nincs olyan Csepelen, amit egy turista szívesen választana, különös tekintettel arra, hogy egy-egy budapesti tartózkodás csupán pár napra korlátozódik. Szentendre, a Vár, a Váci utca, a Halászbástya, a Margit sziget, a Hősök tere, és a belváros több napot igényel, Csepelre már egy perc sem marad.

Beszélnünk kell a helyiekről is. Mint ahogy minden van Csepelen, úgy minden máshol van. Lehet korzózni a sétálóutcában, lehet vásárolni, lehet sörözni, vagy éppen egy finom süteményt elfogyasztani a családdal, de mindezen programok között utazni szükséges, hiszen más, és más helyen találhatók. Családi, kulturális, sport programok várják az érdeklődőket Csepelen, szép számmal. A Csepeli Stadionban, Csepeli Munkásotthonban, az Á.M.K.-ban, a Rákóczi kert-ben, az Ifjúsági táborban, és még sorolhatnám. Mindezek egy-egy alkalommal itt, vagy ott megrendezésre kerülő, néhány száz fő látogatottságú rendezvények. Mindezekkel az a gondom, hogy a csepeliek nem találkoznak, nem sétálnak, nem érzik jól magukat gyakran egy helyen. A turisták pedig nem jönnek, nem hozzák a bevételt, nem teremtenek munkahelyeket, ami nem generál újabb beruházásokat, és nem hoz új bevételeket Csepelnek.

Kovácsoljunk akkor előnyt abból, amink van, ami pedig kedvezőtlen, azt fordítsuk kedvező oldalára.

Egyedülálló módon csak Csepelnek van két Duna-partja, de egyik parton sem tudunk szép környezetben sétálni a párunkkal. A sétálóutcánk épp merőleges a Dunára, és nem ér el addig. Van viszont Dunánk, és van egy méltatlanul lepusztult Csepel Művek ipari területünk.

A Duna már egy nagyszerű kiinduló pont, Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. A Duna Németországban, a Fekete – erdőben két kis forrásból ered és gazdagon szerteágazó torkolattal ömlik a Fekete tengerbe. Útja során hegyeket tör át, hasadékot vés a sziklába, völgyeket mélyít a hegyek közé, hatalmas síkságokat tölt fel. Vagyis épp olyan dolgos, és erős, mint a csepeliek. A Duna a következő országokon folyik keresztül: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna és Moldovát is érinti.

A Duna átszeli Európa jelentős részét, és Csepel úgy nagyjából félúton található a Fekete Erdőtől a Fekete tengerig. 10 ország, 10 kultúra, és megannyi nemzet sokféle nemzetisége. Ha már ebből nekünk mindjárt kettő is van, akkor legalább az egyikből profitáljunk.

Így született meg az ötlet, a jelenleg méltatlanul sorsára hagyott Csepel Művek területén, a 2860 méter hosszú (lévén, hogy a Duna hossza 2860 Km) komplexum, az egész várost megmozgató olyan projekt, amely munkát, bevételt, és további lehetőségeket kínál a csepelieknek, látványosságot, és élményt az idelátogatóknak. Nem más ez, mint a Csepelipolisz. A Város a városban!

Számos hazai, és nemzetközi rendezvénynek ad otthont hazánk, az ország különböző pontjain, egész évben. Kiállítások, koncertek, fesztiválok. Csak a nagyobbakat említve: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Sziget fesztivál, EFOTT, borvidékeink szüreti, és bor fesztiváljai, és sorolhatnám hosszasan a különböző népművészeti, kézműves, és más kiállításokat, vásárokat. Mindezen rendezvények összehozzák, összetartják az azonos érdeklődésűeket. Természetes velejárója viszont az ilyen rendezvényeknek, hogy eredetileg a rendezvények helyszíneit nem arra tervezték, hogy ott nagy létszámú érdeklődő tömeg táncoljon, sátorozzon, egyen-igyon, zenét hallgasson. Nagyszerű példa erre a sok éve megrendezésre kerülő Sziget fesztivál, amely a kezdeti sárdagasztásból Európa szerte egyre közkedveltebb zenei programmá fejlődött. A rendezvény körüli gondok minden évben azonosak: forgalmi dugók, hulladék, zaj, természetkárosítás. Más esetekben is hasonló a helyzet, mert kevés az a belvárosi rész, vagy bármely kisvárosi kialakítás, amely gond nélkül adhat otthont a rendezvényeinek.

A Csepel Művek területe a város jelentős részén elterülő olyan ipari terület, amely otthont ad néhány vállalkozásnak, a hajléktalanoknak, és némi természetes ökoszisztémának, amely jellemzően dunai rágcsálók, kóbor kutyák, és sorstársaik. Történtek a közelmúltban törekvések, és bizonyára tervek, és gondolatok vannak kialakulóban a jövőjét illetően is.

A Csepel Műveknek több mint két kilométeres partszakasza volt, saját kikötővel. Itt érkezett - többek között - a kazánok fűtéséhez használt szén. 1912 óta közvetlen vasúti csatlakozása van az országos vasúthálózathoz. Belső vasúthálózata a fénykorában kb. 60 km hosszú volt, mára azonban jelentősen csökkent a használatban lévő sínpárok száma. Közúton az M0-ás autóút innen csupán néhány perc, s azon keresztül nemsokára az összes autópálya elérhető lesz.

(…) Jelenleg kétszáznál is több cég próbál megélni a kb. 200 hektáros területen. (…) Az országban talán Csepel az egyetlen, ahol egy helyen ennyi különböző stílusú ipari épület maradt (még) meg.

(www.csepelmuvek.hu)

Ezek szerint a megközelíthetőség egyszerű úgy vízen, mint szárazföldön, ami előnyös, és tovább gondolható.

Úgy érzem, az eddigiekben kellőképpen körülírtam szükségességét, létjogosultságát, a Csepel felemelkedésének zálogaként megvalósuló, és Európa egyik legkedveltebb, legkeresettebb komplexumának. Dolgozatom további részében bemutatom a Csepelipolisz-t, a Várost a városban oly módon, mint ami már napjainkban működik, él, lüktet.

A Csepelipolisz Budapest XXI. Kerületében található nemzeti, és nemzetközi vonatkozású mega - komplexum. Nevét mozaik szóból kapta, melynek első tagja értelemszerű, második tagja pedig arra utal (Polis), hogy egy városról van szó a városban. A projekt a valamikori Csepel Művek területén került megvalósításra annak okán, hogy Csepelt hazai, és európai központtá tegye. Az alapgondolat abból született, hogy a 10 országon áthaladó Duna menti országok kultúráját egy helyre koncentrálva, helyet adjon különböző hazai, és nemzetközi konferenciáknak, rendezvényeknek, táboroknak, fesztiváloknak, színes programokat kínáljon mind a hazai, mind a külföldi látogatók számára az év minden szakában.

A tervezés, és a kivitelezés hosszú éveket vett igénybe. A megvalósításra valóságos hazai, és európai összefogásra volt szükség. Már a kivitelezési fázisban megkezdődtek az üzemeltetéshez szükséges képzések, átképzések. Csepel Önkormányzata fejlesztési tervezetét megosztotta Budapest Főváros Önkormányzatával, hiszen a komplexum működése nagyban érinti Budapest működését is. A Két önkormányzat együtt indult az európai pályázatokon, amely során megépítésre került egy új híd, és számos útépítésre, és környezet rehabilitációra sor kerülhetett. Sikerült megegyezni a BKV Zrt-vel, hogy a Dunán működtetett BKV hajójárat végállomása a Boráros térről a Csepelipoliszhoz kerüljön, és sikeresen alakultak a tárgyalások is a MÁV Zrt.-vel, amely során megvalósult a Csepelipolisz – Déli pályaudvar viszonylat. A Duna menti országok támogatását azzal sikerült elérni, hogy a tervek alapján bizonyossá vált, hogy minden ország kultúrája, nemzetisége megjelenik Csepelopoliszban. Kölcsönös programcserék, és egymás alaposabb megismerésére nyílt így lehetőség. A 10 ország elvi megállapodása már elégséges volt arra, hogy az Európai Unió parlamentje egységesen a projekt mellé álljon, és mind eszköz, mind anyagi támogatást nyújtson. A Támogatást nagyban elősegítette az a tény, hogy nem csak a 10, Duna menti ország nemzetisége kerül képviseletre a komplexumban, hanem az országokban élő más kisebbségek is, így az izraelita, roma, török, és más nemzetiségek is. Ennek a támogató döntésnek köszönhetően reálissá vált az az elképzelés, hogy a projekt Magyarországon, és Európán túl az egész világ nemzetiségeit, és kultúráját érinti.

A komplexum a Budafoki utca, a Duna, a Vasgereben utca, és a Gyepsor utca által határolt terület, szárazföldi megközelíthetősége közúton a főbejárat (a Szent Imre tér melletti valamikori gyári fő kapu, amely a jövő nemzedéke számára hirdeti a valamikori Gyár nagyságát) mellett több mellékbejáraton át, vasúton, vagy vízi úton a kikötő felől lehetséges.

A Csepelipolisz északi részén egy 30.000 m²-es gépjárműparkoló került kialakításra, amely részben a komplexumba autóval, vagy autóbusszal érkezők parkolója, ám mindemellett a Budapest válláról vesz le nagy terhet P+R parkolóként is üzemel. A parkoló egyik ki, és bejárata a kétszer négysávosra bővített Szabad kikötő út felé vezet, a másik ki-, és bejárata a Budafoki út meghosszabbításaként, a projekt kivitelezési keretein belül megvalósult új, Európa híd felé, amely a Duna felett átívelve a XI. kerületben a Hunyadi János útba torkollik.

A parkoló mellől indul, és érkezik a belvárosi busz, a parkoló másik oldaláról pedig a Csepelipolisz vasúti megállóhelyről vonaton a Déli pályaudvar érhető el. Néhány perces sétával a Szent Imre téri hév megálló is megközelíthető.

A Fő utca center szerepet kapott a Polisz életében. Ezen az utcán kaptak helyet a regisztrációs irodák, amelyekben a konferenciákra, táborokra érkezők regisztrálhatnak, itt intézik a szálláshelyeket, a belföldi, és nemzetközi vonat, repülő, és hajójegyeket. Szintén a Fő utcán kaptak üzletnyitási lehetőséget mindazon vállalkozások, akik bolti ügyfélforgalmat bonyolítanak. A termelő tevékenységeket folytató gazdasági vállalkozások zöme a Perem utca, Fűtőház utca, Fő utca, Könnyűfém, Formaöntő utca által határolt területre költöztek, ez az Iparnegyed elnevezést kapta. Azon vállalkozások, amelyek tevékenysége nem zavarja a komplexum működését, az eredeti helyükön maradtak.

A Perem utcán, a Duna utca irányában épült fel a nemzetek háza. A kétszintes épület alsó szintjén a Duna menti országok kultúrái kerülnek bemutatásra. Az üzletekben, és kiállítótermekben megtekinthetők, és megvásárolhatók a bajor, és szász népviseletek épp úgy, mint a magyar karikás ostor, vagy a román cserge. A felső szinten is a Duna menti országok a főszereplők, de gasztronómiai szempontból. A német, és a cseh sörkülönlegességek mellett megtalálható a bécsi, és a pesti kávézók hangulata a monarchia idejéből, a szlovák sztrapacska, a magyar bor, a délszláv, és román, török, zsidó hagyományos ételkülönlegességek. A gasztronómiai lehetőségeket két különleges étterem teszi érdekessé. Az ó- kulturális ételek étterme, ahol honfoglalás kori, és középkori lakomákon vehetünk részt.  A másik a roma kultúra gasztronómiájának ad helyet. Az éttermek teraszokkal rendelkeznek, ezzel téve kellemesebbé a fogyasztást. A teraszok dunai oldalán az épület teljes hosszában végighúzódó lépcsőzet választja el a nemzetek sétányától. Ez két okból is kellemessé teszi az emeleti rész hangulatát. Egyrészről a sétányon haladó emberek alacsonyabb szinten sétálnak az étterem teraszától, így nem zavarják a teraszon fogyasztókat a Dunára kilátásban, a másik ok kissé hétköznapibb, mert a teraszon étkezők nem érzik magukat „kirakati fogyasztóknak”. A sétányon éjjel kandeláberek teszik hangulatossá a sétálást, padokkal, virágágyásokkal. A sétáló felületet az teszi még különlegessé, hogy az északi kiindulóponttól egészen a déli végpontig elkísérhetjük a Dunát a Fekete erdőtől a Fekete Tengerig. A sétány az épület déli végénél delta formájúra szélesedik, így ereszkedik a talajszintig. A sétány a „Duna delta torkolatával” egy széles járdába torkollik, azon továbbhaladva a Hotel Csepel Terc elé érünk. Az épülethármas első épülete észak-nyugati fekvésű „A” épület a konferencia hotel, a középső „B” épület nyugati, a déli épület „C” dél-nyugati tájolású, így az épülethármas egy nyitott félkörívet rajzol a Duna partra. A Hotel szobaárait illetően az A, B, C  sorrendben csökkennek, így az A épület luxuslakosztályaitól a mérsékeltebb C épület turista árszínvonaláig. Az épületek nyugati oldalán hosszan elterülő füves, parkos sétáló mezőt alakítottak ki a Központi útig, annak másik oldalán zöldövezettel, egy kisebb mesterséges tó került kialakításra. A tó mellett kapott helyet a Budapesti állatkert helyi telepe, amely lovaglással, állatsimogatóval, családi programokkal várja az érdeklődőket.

A Csepelipolisz területén számos olyan épület található, amely műemléki védelmet élvez. Ezek az épületek felújításra kerültek, és az ottani tevékenység múzeumaként működnek panoptikumszerűen. A gyár régi víztornya rekonstrukció, és átalakítás után kilátóként funkcionál.

A Duna utcától délre kerültek kialakításra a fesztiválházak, amelyek zenei, kulturális rendezvényeknek adnak otthont, köztük kézműves táboroknak, népművészeti-, és hagyományőrző táboroknak, amatőr zenekarok európai zenei találkozójának, és sorolhatnám, egészen a Varrógépgyár utcáig.

A Varrógépgyár utcától délre vendégfaházak sokasága áll rendelkezésre, ezt követi a kempingező, amely lakóautók, és sátras vendégeknek ad helyet.

A Csepelipolisz a nap 24 órájában működik, az év minden napján, nagy létszámú vendégsereggel. Természetes, hogy egy ilyen területen elmaradhatatlan a különböző szolgáltatások mellett a szervezettség, és átláthatóság, amely magában foglalja azon szegmenseket, amely a biztonságot jelenti. A Kórház utcában felújított kórházépület 24 órás egészségügyi felügyeletet lát el fekvő, és ambuláns kezeléssel. A kórház jól felszerelt mentője percek alatt a helyszínre érkezik a komplexum bármely pontjára. A Csepelipolisz saját rendőrőrssel rendelkezik, emellett a területen folyamatos védelmi szolgálatot ellátó vagyonvédelmi őrök, és járőrök vigyáznak a rendre. Munkájukat segíti a teljes területet lefedő zárt láncú térfigyelő rendszer, központi diszpécser szolgálattal.

A Csepelipolisz többmilliárdos befektetése az évek során megtérülni látszik. Részben a bevételek miatt, részben az alkalmazott technológiák miatt. A tervezés fázisában szigorú kikötés volt, hogy az épített környezetet, a környezetvédelmi, és ökológiai szempontok betartása mellett kell tervezni. Így került sor napkollektorok beépítésére számos épületben, illetve kivétel nélkül minden épület mellékhelyiségében tisztított Duna vízzel történik az öblítés, és nem ivóvízzel. A komplexum szelektív hulladék gyűjtést végez, amelynek a kezelése a komplexum területén történik sajtolásos technikával. Az újrahasznosítható anyagokat (üveg, papír, olaj, és zsiradék) az újrahasznosító helyekre kerülnek a polisz területéről.